A tantárgy célkitűzése:

Megismertetni a hallgatókat:

· a foglalkozási megbetegedések, fokozott expozíciós esetek lényegével, betegség időbeni lefolyásának jellemzőivel;

· a leggyakoribb foglalkozási megbetegedésekkel, a foglalkozással összefüggő megbetegedésekkel, a foglalkozási megbetegedések gyanújának lehetőségeivel, hatásmechanizmussal és/vagy a célszervekkel;

· az adott kóroki tényező ágazati, munkaköri előfordulásának tipikus eseteivel;
· az egészségkárosodás kockázatát jelentő munkakörülmények, expozíció azonosításának szempontjaival;

· a releváns intézkedések kiválasztásával, ezek végrehajtásának, hatékonyságának ellenőrzésével;

· a foglalkozási megbetegedések kivizsgálásának folyamatával;

· a foglalkozási betegség kivizsgálása során a munkahigiénés és foglalkozás-egészségügyi szerv szerepével.

A tantárgy tematikája:

• Foglalkozási megbetegedések fogalma, etimológiája, osztályozása, diagnosztizálása, kivizsgálása. A foglalkozással összefüggő megbetegedések. A foglalkozási eredetű egészségkárosodások kialakulásának mechanizmusa, az expozíció-hatás összefüggései, epidemiológiai módszerek. Adatbázisok.
• A munkavégzésből (fizikai munka, szellemi tevékenység), és a munkakörnyezetből (fizikai, kémiai, biológiai, pszichoszociális, ergonómiai) származó megterhelések okozta igénybevétel jelentősége a foglalkozási megbetegedések kialakulásában.
• Fizikai kóroki tényezők okozta foglalkozási megbetegedések (zaj okozta foglalkozási megbetegedések , kéz-kar és egésztest vibráció okozta foglalkozási megbetegedések, kedvezőtlen klimatikus-munkakörnyezet okozta foglalkozási megbetegedések, barotraumák, keszonbetegség)
• Szerves és szervetlen porok okozta foglalkozási megbetegedések.
• Biológiai kórok tényezők okozta foglalkozási megbetegedések, infektológiai alapfogalmak, az infekció következményei, az infekciót befolyásoló tényezők, a fertőző betegség terjedésének módjai. Az egészségügyi ágazatban előforduló, éles vagy hegyes eszközök által okozott sérülések – a véren és testváladékon keresztül terjedő kórokozókkal történő fertőző betegségek.
• Pszichoszociális eredetű foglalkozási megbetegedések.
• Ergonómiai kóroki tényezők okozta foglalkozási megbetegedések.
• Szervek, szervrendszerek foglalkozási-, foglalkozással összefüggő megbetegedései (mozgásszervi betegedések , bőrbetegségek, szív-és érrendszeri betegedések, légzőszervi betegségek , idegrendszeri betegségek, szembetegségek, vér- és vérképzőrendszeri betegségek, emésztőszervi és kiválasztószervi betegségek.)
• Foglalkozási eredetű daganatos megbetegedések. Rákkeltő tényezők a munkahelyen, rákrizikós iparágak. Vegyi anyagok okozta foglalkozási eredetű daganatok. Rákkeltő anyagokkal történő munkavégzéssel kapcsolatos munkáltatói feladatok. Mutagén és a reprotoxikus anyagok hatásai.

Tanárok: Dr. Erősné dr. Bereczki Edit, Dr. Madarász Gyula

A tantárgy célkitűzése:

Megismertetni a hallgatókat:

· a munkavégzés személyi feltételeinek meghatározásával, a munkaköri és szakmai alkalmasság vizsgálati eljárásával és a személyi feltételek teljesülésének ellenőrzésével;

· a veszélyesség megítélésével kapcsolatos alapvető munkáltatói feladatokkal;

· a létesítmények, munkaeszközök, technológiák létesítésének és biztonságos működtetésének kritikus pontjaival, a megelőzés és a védelem lehetőségeivel;

· a megfelelőség megítélésének követelményrendszerével;

· a termékek kockázatfelmérése, valamint a munkavédelmi kockázatértékelés megfelelőségének minimális feltételeivel;

· az összehangolási tevékenység és a szervezési feltételek leggyakoribb hiányosságaival;

· az egyéni védőeszközök dokumentációival és a juttatás munkáltatói szabályozásának legfontosabb elemeivel;

· a foglalkozási megbetegedések megelőzésével kapcsolatos legfontosabb tárgyi és szervezési feltételekkel.

A tantárgy tematikája:

• A munkavégzés személyi feltételei az Mvt. alapján. Képesítési feltételek, a szakmai alkalmasság követelményei és megítélése. A munkáltató kötelezettségei a foglalkozás- egészségügyi szolgáltatással, és a munkavállalók törvény által előírt szempontoknak megfelelő foglalkoztatásával kapcsolatban. A munkaköri alkalmassági vizsgálatok szerepe a foglalkozási eredetű egészségkárosodások megelőzésében. A kockázatalapú beutalási rendszer jelentősége az egészségi alkalmassági vizsgálatokban.
• Munkára való alkalmas állapot ellenőrzése (alkoholfogyasztás, egyéb tudatmódosító szerek használata). Munkahelyi elsősegélynyújtáshoz szükséges személyi, tárgyi feltételek.
• Munkahelyi megelőzés jelentősége. Primer, szekunder és tercier prevenció célja, feladatai.
• Létesítés, üzemeltetés, összehangolás és a felülvizsgálatok helye, szerepe. Létesítmények, munkaeszközök, technológiák biztonságtechnikájának kritikus pontjai (kiemelten: munkavégzés veszélyes feltételek között, kiemelten a leesés és beesés veszélye, villamos készülékek és berendezések biztonsága, kézi és gépi anyagmozgatás, veszélyes technológiák). A veszélyesség megítélése és következményei. A megfelelőség megítélése, hiányosságok feltárása, azonosítása.
• Munkavédelmi oktatási rend, tematika megfelelőségének biztosítása. A munkáltató, munkavállaló, munkavédelmi képviselő, foglalkozás-egészségügyi szakember, munkavédelmi szakember együttműködése.
• Szervezési feltételek tipikus hiányosságai. Egyéni védőeszköz juttatás.
• Komplex irányítási rendszerek kialakítása és működtetése. MEBIR rendszer felépítése, elemei. MEBIR szerepe a MEB politika kialakításában, kockázatok helyes kezelésében. MEBIR hatásai (termelékenységre, költségek alakulására, kieső időre, vállalati hírnévre stb.). Vezetők érzékenyítése, munkavállalói bevonás szerepe.

Tanárok: Dr. Madarász Gyula, Patonai Ágnes, Rávai Attila